Utazás Hollandiába személygépkocsival és szálláskeresés: mit kell tudni?

Sok fontos döntést kell meghozni, ha hosszabb időre egy másik országba készülsz költözni, és ha egy nagyváros nyüzsgése csábít, ez még nehezebb lehet. Nemcsak az emberek és az autók áradata teszi időigényesebbé az egyik helyről a másikra való eljutást, hanem a lakhatás is nehezebbé válik. A költözés egy újabb kihívás, és gyakran a saját autó a legoptimálisabb eszköz e küldetés teljesítéséhez. Nem tudja, hol kezdje? Íme néhány tipp, amely nemcsak a hollandiai életre való felkészüléshez, hanem a saját autóval való utazáshoz is hasznos lehet.

Vezetői jegyzet: 10 dolog, amit tudnia kell, mielőtt Hollandiában a volán mögé ülne

• Hacsak a táblák másként nem jelzik, a sebességkorlátozás falun 50 km/h, vidéken 80 km/h, autópályán 100 km/h, autópályán 130 km/h.
• Mindig gondosan kövesse a jelzéseket, mielőtt behajt egy körforgalomba – Litvániával ellentétben a hollandok nem mindig adnak elsőbbséget a körforgalomból való kilépéskor.
• A kerékpárosoknak és a segédmotoros kerékpároknak mindig elsőbbsége van, ezért figyeljen a forgalomra. Különösen ügyeljen a mopedekre – bár a kerékpársávot nem szabad használniuk, ezt a szabályt gyakran figyelmen kívül hagyják.
• Településen áthajtva csak rendkívüli veszély esetén használd a dudát. Ha éjszaka vezet, csak villogjon.
• Sok autós tagja az ANWB-nek, a gépjárművezetők szervezetének, amely fedezni tudja az autójuk javítási költségeit.
• Hollandiában a közutakon való közlekedésért nem kell fizetni. Kivételt képeznek az alagutak, ahol egyszeri díjat kell fizetni.
• És nem csak akkor kell résen lenni, ha sebességmérő táblát látunk, hiszen a hollandok már régen “meghonosították” az átlagsebesség-mérési rendszert, amelyet Litvániában még tesztelnek. Az ország 12 fő autópályáján van telepítve, és nagy távolságokon működik. Ha az átlagsebességed magasabb, mint a megengedett legnagyobb sebesség, akkor gyorshajtásért megbírságolhatnak.
• A bírságot közvetlenül a szabálysértés helyszínén lévő rendőrnek lehet kifizetni.

Amszterdamban és más sűrűn lakott holland városokban gyakran nehéz szabad parkolóhelyet találni. E probléma megoldására a nagyvárosok külvárosaiban és külterületein, a tömegközlekedési megállók közelében nagyméretű P+R parkolókat létesítettek. Használata egyszerű – csak parkoljon a városközponttól távolabb, és utazzon kényelmesen tömegközlekedéssel, mivel a parkolási díj már tartalmazza a belvárosba és vissza szóló jegyet. Valószínűleg körülbelül 8 eurót kell fizetnie ezért a szolgáltatásért. Az ilyen parkolók és közlekedési útvonalak listáját az ANWB weboldalán találja (holland nyelven) Az uniós országokban kiállított vezetői engedély Hollandiában is ugyanennyi ideig érvényes – általában a kiállítás dátumától számított 10 évig. Ha azonban egy évben legalább 185 napot Hollandiában él, akkor a litván okmányt holland okmányra cserélheti, amely személyazonosságát igazoló okmánynak minősül.

Ha saját autóját Hollandiába hozta, azt 6 hónapon belül be kell jegyeztetnie az illetékes holland hatóságnál. Ezenkívül az autójának át kell mennie egy műszaki vizsgán. A holland autótulajdonosok háromhavonta fizetnek gépjárműadót. A hollandiai gépjármű-biztosítás megkötéséhez – más országokkal ellentétben – tartózkodási engedélyre van szükség. Miután regisztráltatta autóját az illetékes hivatalnál, egyszerűen válassza ki a kívánt biztosítótársaságot, válassza ki a kívánt biztosítási csomagot, és fizesse ki a vonatkozó díjat.

A lakás/szoba bérlésének jellemzői

A holland munkáltatók gyakran úgy próbálnak alkalmazkodni a külföldről érkező munkavállalók igényeihez, hogy felajánlják egy előre kialakított szoba vagy lakás bérlését. Ha azonban nem tesznek ilyen felajánlást, a lakhatás megtalálása gondot jelenthet. Bár a hollandok jól beszélnek angolul, az országban nem mindenki, akinek van szabad lakása vagy szobája, hajlandó befogadni külföldi munkavállalókat, különösen akkor nem, ha a bérlésről telefonon tárgyalnak, és a leendő bérlőt nem várják meg a beköltözés napjáig. Egy másik probléma a nagyvárosi szálláskeresés során a “megfizethetetlen” lakbér. A legfrissebb statisztikák szerint Amszterdam külvárosában egy egyszobás lakás bérlése havonta legalább 700 euróba kerül (kisebb városokban valamivel kevesebb), és körülbelül 150 euróba az egyéb szolgáltatások (internet, villany, víz, szemétszállítás stb.).

Ráadásul, míg a hollandok könnyen kapcsolatba léphetnek a lakásszövetkezetekkel, hogy tájékozódjanak az elérhető lakásokról, a külföldről érkezők számára a legegyszerűbb út gyakran az albérletügynökségeken keresztül vezet, amelyek egy havi bérleti díjat is felszámolnak a lakhatásért. A bérleti díj a lakás felszereltségétől is függ, ezért fontos megjegyezni a három holland kifejezést, amikor lakást keresünk:

• Ongemeubileerd (bútorozatlan). Egy ilyen lakásban nem találsz szőnyeget, függönyöket vagy háztartási gépeket. Valószínűleg minden apróságot magának kell majd megvennie – ajtókilincset, zuhanyrózsát, lámpaernyőt, kampókat és még WC-fedelet is. Általában ilyen állapotú lakásra számíthatsz, ha szociális lakást keresel.

• Gestoffeerd (részben bútorozott). Ebben a szállástípusban számíthatsz némi padlóburkolatra, például laminált padlóra vagy szőnyegre, alapvető háztartási gépekre (valószínűleg még sütőt sem találsz a lakásban egyébként) és bizonyos esetekben függönyökre. Némi plusz beruházást és munkát igényel, hogy otthonossá tegye, de a lakást a sajátjává teheti.
• Gemeubileerd (bútorozott). Ez azt jelenti, hogy a lakásban minden szükséges berendezést és készüléket megtalálsz – csak a fiókokat és polcokat kell feltöltened a saját dolgaiddal.